Energia

Gazdaságunk, életvitelünk fenntartása, fejlődésünk mind-mind energiát igényel. Konnektorba dugva, feltöltve, elemmel, akkumulátorral, napelemmel, dinamóval… Csaknem minden technikai eszközünk elektromos energiát használ.

Korántsem mindegy azonban, hogy honnan származik, hol, hogyan állítják elő az elektromos energiát.

Az energiaforrásokat két nagy csoportba soroljuk.

A nem megújuló energiaforrások közé soroljuk azt az energiahordozót, amely korlátozott mennyiségben érhető el, keletkezése hosszú időt vesz igénybe,  nagyobb mértékben használjuk fel, mint ahogyan létrejön, tehát nem szolgálja a fenntartható fejlődést. Ide sorolható a földgáz, a kőolaj, a szén, urán.

A megújuló energiaforrások újratermelődése gyorsabb és nagyobb mértékű, mint azok felhasználása. Mint energiahordozó korlátlan mennyiségben van jelen, van, volt, lesz. Ennek megfelelően a  fenntartható fejlődést szolgálja!

A megújuló energia egyre nagyobb teret hódít az energia termelésben, de áramfelhasználásunk nagyrészt ma is a hagyományos erőművekből származik.

Nem megújuló energiatermelési módok 

Szénerőmű

Az egyik leggyakoribb erőműfajta volt. Szén, vagy más tüzelőanyag elégetésével fűtik fel, alakítják nagynyomású gőzzé a vizet, amely hatalmas turbinákat forgat. E forgó mozgás generátorok segítségével áramot állít elő.

A szénerőművek kiforrott technológiával, üzembiztosan működnek, de a szén csak korlátozottan áll rendelkezésre, egyre nehezebb hozzájutni, kitermelni és a bányászat környezeti károkat okoz. További problémát jelent a szén-dioxid kibocsátás magas mértéke, és az égés után maradó salak mennyisége.

Atomerőmű

Az atomerőműben az uránium nevű ritka fém egy különleges módon előkészített, dúsított formája „maghasadási” folyamaton megy keresztül, amely nagy hőtermeléssel jár. Ennek erejével alakítják gőzzé a vizet, amellyel a hatalmas turbinákat forgatják és amely forgási energiát generátorok alakítanak elektromos árammá.

Problémát jelent azonban, hogy az urán bányászat környezeti terheléssel jár, a sugárveszélyes urán különleges körülmények között kezelhető, és használat után is költséges a tárolása.

Az atomerőmű hatékonyan, viszonylag olcsón állít elő elektromos áramot,  és működése során nincs szén-dioxid-kibocsátás

Megújuló energiatermelési módok

Vízerőmű

A folyóvizet mesterséges gáttal felduzzasztják, tárolót hoznak létre, ahonnan egy mesterségesen kialakított csatornán keresztül engedik útjára. Áthaladáskor turbinát forgat meg, amely forgó mozgás generátorok segítségével áramot állít elő.

Ennek a hatékony, alacsony költségek mellett működő erőmű típus megújuló energiaforrásra épül, nincs szén-dioxid kibocsátása, továbbá a gát szabályozási lehetőséget is ad, segít megelőzni az árvizeket.

Ugyanakkor éppen a gátak kialakításával megváltozik a folyó természetes környezete, amely kihatással van az élővilág egyensúlyára és a környék vízkészletére is.

Naperőmű

A Nap fényét, sugárzó erejét napelemekkel, a fényelektromos jelenség segítségével közvetlenül alakítják át elektromos energiává. A naperőmű az egyik leghatékonyabb, csendes, megújuló energiaforráson alapuló erőmű fajta. Működése során nincs szénalapú égetés, így széndioxid kibocsátással sem jár. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a napelemek előállítása környezeti terheléssel jár, és gazdaságosan csak olyan napfényes helyeken használható, ahol megfelelő mennyiségben és módon (nagy beesési szögben) süt a Nap.

Szélerőmű

A szél mozgási energiáját az általa meghajtott forgó kerekek és a rákapcsolt generátorok segítségével elektromos energiává alakítják át. Ez esetben is elmondható, hogy ennek a megújuló energiaforráson alapuló erőmű fajtának a működése során nincs szénalapú égetés, így széndioxid kibocsátással sem jár. A szélerőművekkel kapcsolatban hátrányként hozzák fel, hogy megváltoztatják a táj képét, illetve működés közben valamelyest lassítják a levegő áramlását, nyomáskülönbséget, turbulenciát okozhatnak a közvetlen környezetükben.

Elektromos energiatermelés otthon

Az otthoni energiatermelésre ma már előkészített, készen megvásárolható rendszerek, ezek telepítésére kész szolgáltatók állnak rendelkezésre, akik a teljes folyamaton végigvezetik a megrendelőt. A leggyakoribb házi „erőművek” a szél és a nap energiáját hasznosítják. Léteznek más, háztartásban is használható megoldások (vízenergiát, hő energiát, illetve vegyi reakció során felszabaduló energiát alakítják hővé.) Ezek azonban kevéssé terjedtek el, drágák vagy különleges adottságokat igényel, például kell hozzá egy patak a kert végében.

Áramtermelés napenergiával

Előnye, hogy Magyarországon mindenhol telepíthető és használható, mindössze a megfelelő tájolásra és elhelyezésre kell ügyelni. Az áramszolgáltatók egy engedélyezési folyamat után átveszik a megtermelt energiát, erre törvény kötelezi őket. Szaldós elszámolással segítik a napelemes rendszerhasználókat, ami azt jelenti, hogy csak a megtermelt és elfogyasztott villamos energia különbségét kell kifizetnünk az áramszolgáltatónak. A rendszer energiatermelése jól tervezhető, hiszen a napsugárzás mértéke évről évre közel azonos. Az napelemes áramtermelés alig igényel karbantartást. A telepítés után a napenergiáért egy forintot sem kell fizetnünk. Hátránya a viszonylag magas beruházási költség, amit a karbantartás nélküli üzemeltetés és a folyamatos energiatermelés ellensúlyoz.

Áramtermelés szélturbinával

A szélturbina használata teljes mértékben környezetbarát, megújuló energiát hasznosít, ezért telepítése után már ingyen termeli az energiát otthonunkban. A villamos hálózatra csatlakoztatható, így kihasználhatjuk a szaldós elszámolás lehetőségét. Hátránya, hogy kevés helyen fúj Magyarország területén használható sebességű szél, így a hatékonysági elemezések eredménye a legtöbbször az, hogy az adott ponton inkább napelemes rendszert érdemes telepíteni.

Aggregátor

Az elektromos energia házi előállítására alkalmas készülék elsősorban vészmegoldásként jöhet szóba, vagy olyan távoli helyeken alkalmazva, ahol ritkán kis mennyiségű elektromos energiára van szükség.

Az aggregátorral előállított áram nem olcsó, ráadásul környezetszennyező is, hiszen működése során jellemzően egy beépített benzinmotorral hajtja a szerkezetben lévő generátort.

Hogyan fogjunk hozzá?

Mindenekelőtt figyelje meg, mérje fel, elemezze saját energiafelhasználását és határozza meg azokat a pontokat, amelyekben feltétlenül változtatnia kell.

 Keressen lehetőségeket, információt terve megvalósításához, ezen az oldalon, vagy az alábbi felületeken:

 Nézze meg, hogy tervei megvalósításához talál-e olyan állami programot, támogatást, amely segíti a megvalósításban!

 Döntsön saját és a bolygó szempontjainak figyelembevételével és lépjen mielőbb!

Energia megtakarítás útközben

Az utazás, az árúk utaztatása, szállítása a modern, globalizált világ lényegi velejárója, és komoly energia felhasználó. A közlekedés magas energiaigénye az ágazat környezetszennyezésében is tetten érhető.

A szabadidő eltöltésének valamint a különböző nemzetiségű emberek közötti kapcsolatépítés módja az utazás. Utazni jó, ugyanakkor a közlekedés az energia fogyasztásunk jelentős részét képezi, így felelős a klímaváltozásért is.

 Nem mindegy, hogy milyen közlekedési eszközzel járunk, hiszen ezek fajlagos energia felhasználása jelentősen különböző. A környezeti terhelés szempontjából (az egy utaskilométerre jutó üzemanyag felhasználást tekintve) a következő növekvő sorrend állítható fel:

kerékpár, hajó, vonat, autóbusz, autó, repülő

A kerékpár

Az energia felhasználás szempontjából a kerékpár a legideálisabb közlekedési eszköz (kivéve az elektromos kerékpár), és nem utolsó sorban a környezetszennyezés szempontjából is. Élvezeti értéke mellett testedzésnek is kiváló. Mielőtt elindulnuk gondoljuk át az útvonalat és ha kerékpárral is megtehető válasszuk azt autó helyett, hiszen könnyebb a parkolás, kevesebb energiát fogyaszt és összességében olcsóbb lesz a közlekedésünk. Ma még sokan „szépidő sportként” tekintenek a kerékpározásra, de a nálunk sokkal zordabb időjárási körülményekkel bíró vidékek bizonyítják, hogy biciklivel járni télen, nyáron, esőben fagyban is lehet.

A kerékpározás – a megfelelő védőeszközök használatával – alapvetően biztonságos közlekedési forma, de az autós és kerékpáros közlekedés találkozása különösen sok odafigyelést, a szabályok maradéktalan betartását és óvatosságot igényel! 

A KRESZ szabályai egyaránt vonatkoznak autósra, kerékpárosra, de a nyeregben ülve mindig észben kell tartani, hogy az elsőbbség csak akkor elsőbbség, ha azt meg is adják. Az autó és a kerékpár nem egy súlycsoport, így előrelátható, hogy ki húzza a rövidebbet egy közlekedési konfliktus végén.   

 

A tömegközlekedés

A közösségi-, tömegközlekedési eszközök lényege, hogy a buszok, hajók, vonatok egyidőben nagyszámú utas mozgását teszik lehetővé, így az üzemanyag lényegesen hatékonyabban kerül felhasználásra, mintha ugyanezen utasok külön-külön egy-egy autóban tennék meg az utat.

A közösségi közlekedés minden területen előnyöket nyújt használóink.

A legutóbbi időkben a nagyvárosokban a megosztáson alapuló közlekedési eszközökkel a közösségi közlekedés új formája is megjelent. Az általában környezetbarát, alacsony, vagy nulla kibocsátású közlekedési eszközöket (kerékpár, roller, autó) az arra regisztrált felhasználók aktuális útjaikra veszik használatba, adják egymás kezébe. Ezzel a módszerrel kevesebb autó parkol a városban, hiszen amíg az egyik felhasználó épen az ügyeit intézi, autó amellyel érkezett, nem parkol az utcán, hanem egy másik felhasználót szállít dolgára.

Autózás

Az autózás szabadságot, élményt ad felhasználójának, hiszen maga választhatja meg az utazás idejét, utastársait, az útközi megállókat, esetleges kitérőket. Azonban ez a fajta szabadság sincs ingyen, a jelentős energiaigény fedezése költséges és a felhasználással keletkező környezeti terhelés is jelentős lehet.

Kompromisszumos megoldást jelent a közösségi autómegosztás intézménye, amelynek köszönhetően egyrészt csökken a parkoló, illetve az utakon lévő autók száma is. A tapasztalatok szerint tudatosabbá válik az autó használat is, hiszen míg a saját autójával gondolkodás nélkül a tulajdonosa, a közösségi autómegosztás esetén a viszont lehetőségként mérlegeli a gyalogos, tömegközlekedési, kerékpáros lehetőségeket is. Nemzetközi kutatások szerint minden megosztott autó 11-13 saját tulajdonú autót helyettesít, tehát ezen az oldalon is csökken a környezeti terhelés.

 

Repülés

A repülés a környezetszennyezési megítélése nem feltétlenül egyértelmű. A gépek műszaki fejlődése, és a fapados járatok hatékonysága sokat javított ezen a téren, hiszen egy utas 100 kilométeres utazására kevesebb üzemanyagot éget el, mintha az utas egyedül utazna, vagy ketten utaznának autóval. Ugyanakkor ezt a szennyezést a Föld legérzékenyebb légrétegében bocsátja ki, és kalkulálnunk kell még a földi kiszolgáló létesítmények terhelésével és a zajszennyezéssel is. Nyaralás tervezésekor gondoljuk át energia felhasználási szempontjából is a nyaralásunkat, lehet repülőre szállása nélkül is találhatunk ideális helyszínt a szabadidőnk eltöltésére.

Vonat

Vonatozni igazi élmény, ráadásul általános vélekedés szerint környezetbarát közlekedési mód. Érdemes azonban ez esetben is átfogóan vizsgálni e közlekedési eszköz környezeti terhelését. Nem mindegy, hogy dízel, vagy elektromos mozdony húzza a szerelvényt. Nem mellékes az sem, hogy az utóbbi esetében honnan, milyen erőműből származik az elektromos energia. Fontos szempont, hogy milyen távolságra utazunk, vizsgálandó a szerelvény kihasználtsága, a vasúti pálya állapota, a szerelvény műszaki állapota és szennyezőanyag kibocsátása.

Gyakran a vonat környezetbarát választásnak tűnik, de egy hosszú távú utazásnál a repülővel, vagy egy kis fogyasztású utasokkal teli benzinautóval szemben elbukik a dízelvonatású vonatszerelvény.

Mit tehetek az energiatakarékos utazás érdekében?

A döntés a kezünkben van és mindig van választási lehetőségünk, hogy energiatakarékos, egyben környezettudatos szempontok szerint alakítsuk utazási szokásainkat:

– A bicikli energiahatékonyság szempontjából a legjobb közlekedési eszköz – a kerékpározó energiájának 80%-a mozgási energiává alakul. A bringa nemcsak gyors, de edzésnek sem utolsó.

– Oszd meg az autód, amikor csak tudod. Az osztott gépkocsihasználat azt jelenti, hogy többen használnak egy autót. Csökkenti a közúti forgalmat, az egy utasra jutó benzin- és energiafelhasználást, a levegőszennyezést, és a később hulladékká váló használt autók számát.

– Ha csak ritkán van szükséged autóra, inkább bérelj ezekre az alkalmakra.

– Tömegközlekedés. A vonatok és a buszok általában hatékonyabb választást jelentenek, hiszen mivel több embert szállítanak, és kevesebb energiát fogyasztanak utasonként.

– Vásárolj „zöld” motoros járműveket, és tartsd őket jó karban. Törekedj arra, hogy ezek töltése lehetőleg megújuló energiaforrásokból származó árammal történjen.

– Vezess óvatosan. Ne gyorsíts és fékezz hirtelen. Az agresszív vezetés sokkal több benzint, energiát  fogyaszt, és magasabb kibocsátást eredményez.

Energia megtakarítás a háztartásban 

 

Szolgálja a családi költségek csökkentését, védi a bolygónkat, és megóvja természeti környezetünket. Ki mondana erre nemet?

Legfeljebb az, aki még nem gondolta át, hogy milyen lehetőségei vannak arra, hogy éljen mindezen lehetőségekkel!

A háztartások energiafelhasználásának csökkentése az a láthatatlan energiaforrásunk amely úgy keletkezik, hogy nem használjuk fel.

Hogyan érhető el jelentős energia megtakarítás?

Egy háztartás teljes energiaköltségének  60-70 % fűtésre, 10-15 % meleg víz előállításra, 8-12 % hűtésre, 2% világításra, további 10% pedig az egyéb elektromos berendezéseink működtetésére megy el.

Két területen is tehetünk a megtakarítás érdekében.

Házunkat, lakásunkat beruházással, fejlesztéssel, odafigyeléssel alakíthatjuk át energiahatékony, alacsonyabb költségű otthonná, illetve elektromos eszközeink, felhasználási szokásainkkal csökkenthetjük kiadásainkat.

Energiahatékonysági lépések házban, lakásban

Hőszigetelés

A legtöbb épületnél a hőveszteség legnagyobb része a homlokzatokon illetve a nyílászárókon lép fel.

Szabadon álló családi házak hőveszteségének 20-40%-áért a nyílászárók, ablakok, ajtók felelősek. További 30-40% a homlokzat, határoló falak felelőssége. A tetőn, mennyezeten keresztül a hő 20-30%-a, a földszinten, alagsorban pedig 10-15%-a távozik.

Van tehát mit tenni ezen a területen!

Nyílászáró szigetelés vagy csere

A nyílászárók esetében a szárnyak, vagy a keret és a falazat közötti réseken szökhet a meleg, „húz a hideg”.

Ezen túl létezik egy úgynevezett transzmissziós hőveszteség, amely során maga az üvegezés, és a keretszerkezeten keresztül, sugárzás formájában távozik a meleg. Lakásainkban jellemzően alacsony hatékonyságú nyílászárók vannak, ennek következtében jelentős energiaveszteséget okoznak, mivel részben az „utcát fűtjük”.

A huzatos, elvetemedett ablakok szigetelésével, cseréjével – szabályozható fűtési rendszer mellett – éves szinten akár 15-20%-nyi fűtési energiaköltséget is megtakarítható.

Azonos fűtési mód mellett a lakás hőmérséklete 3 – 4 °C-kal emelkedik!

A nyílászáró szigetelés viszonylag hamar, 1-4 év alatt is megtérülhet!

A szigetelést több módon is elvégezhetjük:

– az ablakszárnyak beállításával, az elöregedett szigetelések cseréjével

– az egyszeres üvegezésű ablak kettős üvegezésre történő cseréjével

– illetve a teljes nyílászáró cseréjével

 A nyílászáró cserék, energiahatékonysági beruházások esetében érdemes keresni az ezeket támogató, állami pályázatokat.

  

Homlokzat hőszigetelés

 Az épületek külső szigetelésével kb. 25 %-os energia-megtakarítást lehet elérni. Jelentős beruházás, de hosszú távon megtérül!

Az épületek külső hőshomlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtái:

– a hőszigetelő vakolat,

– hőszigetelő rendszerekkel

– a hőszigetelő lemez szigetelés, vakolt fedőréteggel

–  a kőzet- vagy üveggyapot szigetelés köpenyfallal

 

Hőszigetelő vakolat

A hőszigetelő vakolat könnyű adalékanyag-tartalmú (általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy ) habarcs felhasználásával készül.

A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége elmarad a hőszigetelő lemezekétől (ezek akár ötször hatékonyabbak lehetnek), ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a homlokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani.

 

Hőszigetelő rendszerek

A vakolt fedőrétegű hőszigetelés esetében a homlokzati falakra rögzített hőszigetelő lemezekre fedővakolat kerül. A köpenyfalas hőszigetelés esetében a homlokzati falak külső oldalára rögzített kőzet- vagy üveggyapot anyagú hőszigetelés légréssel vagy anélkül köpenyfalat építenek. A köpenyfal tulajdonképpen nem más, mint egy második, az eredeti fal mellé épített második fal, ami megnöveli az eredeti fal vastagságát és tömegét, ezzel jelentősen csökkenti és késlelteti a környezeti hatásokat.

A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz.

 

Tetőszigetelés

A tető az épület hőveszteségének akár a 30 százalékáért is felelős lehet, így energiatakarékossági szempontból kiemelten fontos a megfelelő szigetelés beépítése.

A tetőtérben általában üveggyapotot vagy kőzetgyapotot használnak. A szigetelés vastagsága itt a homlokzati 8-10 centiméternél jóval vastagabb, átlagosan 24 centiméter.

A szigetelés egy részét általában a szarufák között helyezik el, majd ez alá még egy réteg kerülhet. Ezt a második, alsó réteget célszerű egybefüggően felhelyezni, mivel a szigetelőanyag idővel összezsugorodhat, az illesztéseknél rések keletkezhetnek, ami hőhidak kialakulásához vezet. A szarufák között átlagosan 15, alattuk pedig 8-10 centiméter vastagságú szigetelőanyag kerül felhelyezésre.

 

Lábazati szigetelés

A lábazaton keresztüli hőveszteség 10–15 százalék is lehet. Utólagos szigetelési munkáknál a lábazat szigetelését sokszor kihagyják, ami nem csak a hőmegtartás hatékonyságát rontja, de hőhidak kialakulásához is vezet.

 A lábazat szigetelése különleges odafigyelést igényel, mivel bizonyos része a föld alatt helyezkedik el, nagymértékben ki van téve a talajvíznek, így olyan szigetelőanyag használatára van szükség, amelynek vízfelvevő képessége a lehető legkisebb. Ellenkező esetben a szigetelés, azon keresztül pedig a falak, a padló is felvehetik a nedvességet, ami hosszú távon komolyabb szerkezeti károk kialakulásához, illetve penész megjelenéséhez vezethet.

 A másik fontos szempont, melyet figyelembe kell venni, hogy a lábazat folyamatos, nagy terhelés alatt áll, így olyan szigetelőanyagra van szükség, amely nyomószilárdsága okán évtizedekig is képes ellenállni ennek.

 A lábazati szigeteléshez zárt cellás extrudált polisztirolt, XPS-t alkalmaznak. Ez a speciális granulátumból előállított anyag tulajdonságai erre a feladatra ideálisak, mivel vízfelvevő képessége elenyésző, nem csak víz-, de fagyálló is.

További háztartási energiahatékonysági lehetőségek

A háztartások legnagyobb energiaigénye Magyarországon a fűtés biztosítására terjed ki. A szilárd tüzelésű-, a hőszivattyús-, a gáz- és az elektromos fűtési rendszerek a leggyakoribbak. Egyikről sem mondható, hogy egyedül az a legjobb megoldás, hiszen a választást minden esetben befolyásolja, hogy hova, milyen felhasználási igények kielégítésére tervezzük. A döntéskor figyelembe kell venni az épület típusát, a kivitelezés költségeit és az elérhető előnyöket.

 A leggyakoribb fűtési rendszerek között a gázcirkó és gázkazán, elektromos kazán, a szilárd tüzelésű kazán, a napelemes fűtés, az infrafűtés és a hőszivattyú található meg.

Gázcirkó, gázkazán és kondenzációs kazán

A gázcirkó olyan fűtési megoldás, ahol a hőt egy központi kazán termeli. Ez kiegészül egy keringető rendszerrel, melyhez a csöveket és a hőleadó egységeket, radiátorokat kötik. A meleg vizet a berendezés a csövekben körbe-körbe forgatja (cirkulálja), így a kazánban felvett hőmennyiséget a folyadék más helyen adja le. Napjainkban új építésű fűtési rendszereknél kizárólag kondenzációs gázkazán építhető be. Ez a leghatékonyabb működésű zárt égésterű gázkazán, amely mely az égéstermék egy részéből vissza tudja nyerni a hőt.

A központi fűtés akár 10-50%-kal is hatékonyabb, mint minden helyiséget külön fűteni, különösen a régi típusú konvektorokkal összehasonlítva.

Ez a hagyományos  fűtési mód kényelmes megoldást kínál azáltal, hogy a tüzelőanyag kezelése nem jelent gondot.

Szilárd tüzelésű kazán

A szilárd tüzelésű kazánok a gázfűtés mellett az egyik legelterjedtebb fűtési módnak számítanak Magyarországon, főleg olyan helyeken, ahol nincs kiépítve a gázhálózat. Népszerű a fát, brikettet, szenet vagy hasonló, szilárd tüzelőanyagokat felhasználók számára.

A modern szilárd tüzelésű kazán két külön égéstérrel rendelkezik. Az elsőben a faanyag tökéletlen égése, a másodikban pedig az így termelődött szénmonoxidot és szénhidrogéneket tartalmazó füstgáz hasznosítása történik.

A vegyes tüzelésű kazánokban lehetőség van szilárd tüzelőanyaggal vagy gázzal is fűteni.

Napelem

A napelemekkel való fűtés az egyik legmodernebb megoldás, amely során a napelemek által termelt elektromos energiával működtetünk fűtési rendszert, eszközöket: elektromos kazánt, infrapanelt.

A napelem rendszeren alapuló elektromos fűtési rendszerek telepítési, bekerülési költsége jelentős lehet, hosszútávon azonban a fűtési költség eltűnésével visszahozhatja az árát.

Kiemelten környezetbarát kényelmes megoldást kínál a fűtés mellett az elektromos energiaigény fedezésére is.

Infrapanel

Az infrafűtés működésében nagyban hasonlít a napsugár melegéhez. Az elektromos áramból infravörös tartományba tartozó hőhullám készül, amely terjedés közben felmelegíti a tárgyakat,.

Kétféle megoldásként alkalmazzák, az elsőnél fűtőpaneleket helyeznek el a mennyezeten vagy falakon, melyek az adott helyiséget melegítik. Filmrétegként felhasználva pedig a padlóba építhető be, ilyenkor a padlófűtésként működik.

Kedvelt fűtési mód, hiszen könnyen és olcsón kiépíthető, csak elektromos- és szabályozóvezetékek, illetve a fűtőpanelek vagy a filmréteg szükséges a működéséhez. Nincs szükség engedélyeztetésre, nem igényel karbantartást, de a tervezéskor számolni kell az elektromos hálózat teljesítőképességével.

Hőszivattyú

A hőszivattyúval ellátott fűtési rendszer a természetben begyűjtött hőt juttatja be az épületbe. Ehhez többféle részfolyamatot végez el egymás után. Speciális gázzal működik, mely összenyomva és elpárologtatva felelős a hőfelvételért- és leadásért, így akkor is alkalmazható, ha kint téli fagy van.

Többféle típusa létezik, a szállított hőmennyiség származhat levegő, víz vagy más közeg közé helyezett csövekből. A talajba illesztett rendszerek egy része geotermikus energiával is működhet.

A levegő hőmennyiségére építő hőszivattyú a leggyakrabban használatos, valójában egy fordítottan működő légkondícionáló: inverteres klíma.

Nagyon hatékony fűtési mód, sokkal több hőt ad le, mint a működtetéséhez felvett elektromos áram.

Környezetbarát, nincs károsanyag kibocsátása, tisztán, gombnyomásra működtethető.

Geotermikus energia

A geotermikus energiát használó rendszer a hőszivattyú egy speciális fajtája, ahol a csöveket 60-100 méter mélyen a földbe fúrják. Korszerű, de a munkaigényes fűtési megoldások közé tartozik, melyhez speciális engedélyek szükségesek. Kiváló hatásfokkal rendelkezik, ráadásul nemcsak a fűtés oldható meg vele, hanem a hűtés is.

 A hőleadó egységek között számos megoldás található, a leggyakoribbak közé a radiátoros fűtési rendszer, a padlófűtés, a falfűtés és a mennyezetfűtés tartozik.

Napkollektor

A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja. A napkollektor fűtésre való alkalmazása az épület megfelelő hőszigetelését és alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényét (pl. padlófűtéssel) feltételezi, és általában kisegítő fűtésként kombi vagy multifunkciós hőtárolóval használatos.

Hőközvetítő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A napkollektor az aktív napenergia-hasznosítás egyik eszköze (passzív pl. a szoláris építészet). A napenergia a megújuló energiaforrások közé tartozik, így termelése, felhasználása jelentősen kevésbé környezetszennyező, mint pl. a CO2 kibocsátással járó technológiák.

Energiahatékony háztartás

Tudjuk, hogy a háztartás energiafelhasználásának legnagyobb része a fűtés és meleg víz szolgáltatásokra fordítódik, de nem feledkezhetünk meg a lakásban kínálkozó egyéb energia megtakarítási lehetőségekről sem.

Elektromos eszközeink beszerzésénél érdemes számításba venni azok energiaigényét is, hiszen a beszerzési ár mellett azzal is kalkulálnunk kell, hogy az adott eszköz üzemeltetési költségei hogyan alakulnak majd.

A döntésben nagy segítséget jelent, hogy a háztartási gépeknél kötelező feltüntetni, hogy milyen energiafogyasztási kategóriába tartoznak. Így vásárlásakor pontosan láthatjuk, hogy az adott termék milyen energiafelhasználással működik. Az ezzel kapcsolatos információk a jól ismert energiacímkén találhatóak meg.

A címkék tartalma:

  • A címkén színes nyilak szimbolizálja az energiaosztályokat. Ezt a formát csak Európában használják, és az egész Unió területén egységes. A leghatékonyabb készüléket a sötétzölddel, a legkevésbé hatékonyabbat a piros színnel jelölik. Szerepel rajta a szállító neve vagy védjegye, valamint típusazonosítója.
  • Kategóriák a leghatékonyabbtól a legkevésbé hatékonyabbak felé haladva: A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F, G
  • A címkéken egységesen az éves energiafelhasználás jelenik meg. Az alapinformációkat nem feliratok, hanem piktogramok jelzik.

Törekedjen mindig a leghatékonyabb, A+++ kategóriájú berendezés beszerzésére!

Energiacsökkentés a hétköznapokban

Az energiamegtakarítással és a környezettudatos szemlélettel olyan életmódot életmódot folytatunk, amely  a pazarló, költséges gyakorlat egszöntetésén túl tekintettel van környezetünkre, óvja, védi a Föld természeti kincseit.

Az alábbi tippek segítségével  a mindennapi élet költségeitnek jelentős csökkentése mellett a környezet megóvásához is hozzájrul.

 

Vízfelhasználás

A meleg víz előállítás a háztartás működtetéséhez szükséges energia igény egy jelentős részét képviseli, ezért nem mindegy, hogyan, és mennyi meleg vizet használunk!

Az egyik leghatékonyabb energiafelhasználású, környezetbarát vízmelegítési lehetőség a villanybojler, amelynek egyik előnye, hogy a csap megnyitása után rögtön meleg vizet ad, így nem kell feleslegesen a vizet folyatnia, működése csendes, megbízható; a víz hőfoka könnyen szabályozható. Működtetése során a bojler hatékonysága, hatásfoka csökkenhet a lerakódott vízkőtől, ezért érdemes rendszeresen felülvizsgáltatni a készüléket, a fűtőszálat vízkőteleníteni!

Ügyeljen a csöpögő csapokra! Egy, percenként 10-20 cseppet áteresztő vízcsappal egy hét alatt egy kádnyi vizet pocsékol el.

Ha kádban fürdik, körülbelül 160 liter vizet használ el. A takarékosabb zuhanyozáshoz már 60 liter víz is elég.

A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni.

Fogmosás közben folyóvíz helyett használjon poharat!

Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjon folyóvizet, csak az öblítéshez.

Világítás

Használjon kompakt fénycsöveket, vagy led fényforrásokat. Ezek a felhasznált energia jóval nagyobb részét fordítják világításra, mint a hagyományos izzók.

 Használja ki a természetes fény lehetőségeit! Építkezéskor gondoljon arra, hogy a hálószoba esetében a keleti irányba tájolás a megfelelő. A konyha, nappali ablakai inkább nézzenek délre, így munka közben több fényt kapunk.

A világítás kialakításánál vegye figyelembe, hogy milyen helyiségben milyen tevékenységhez szeretné használni a mesterséges fényt. Ezzel biztosíthatja, hogy az adott helyiségben csak olyan mértékben és addig világítson, amíg szükséges.

A lámpákat úgy helyezzük el, hogy a helyiség megvilágítása egyenletes legyen, és ezt helyi fényekkel egészítsük ki!

Mellőzze a világítást a használaton kívüli helyiségekben!

Érdemes bizonyos helyiségekben mozgásérzékelővel kiegészített világítást üzemeltetni, így valóban csak akkor ég a világítás, amikor szükség van rá.

Tisztítsa rendszeresen az égőket és a lámpaburákat, természetesen csak feszültségmentes, kikapcsolt állapotban!

Fűtés

Használjon függönyt, sötétítőt, reluxát, redőnyt, ezáltal a nyári hónapokban csökkentheti a közvetlen napsugárzás plusz melegítő hatását, és télen a nagyon hideg levegő beáramlását.

Általában 20-21 °C elegendő a komfortérzethez. A lakás egyes helyiségeiben ideálisnak vélt hőmérsékleti értékek a következők:

Lakószoba: 20 °C,

Gyerekszoba: 21-22 °C

Étkező: 20 °C

Konyha: 18 °C

Hálószoba (nappal és éjszaka): 16-18 °C

Fürdőszoba (a használati idő alatt): 23 °C

Előtér és folyosó: 15 °C

Garázs: fűtetlen

Kétnapi távollét esetén a hőmérsékletet ajánlott 15 °C-ra állítani. Ennél hosszabb távollét esetén a hőmérsékletet célszerű 12 °C-ra beállítani és minden belső ajtót nyitva tartani.

A nagyon hideg téli napokon nem szabad teljesen leállítani a fűtést, mert a nagyon lehűlt helyiségek felfűtése sok időt és energiát vesz igénybe. Ugyanígy sok energiát igényel a hosszú ideig tartó szellőztetéssel lehűtött helyiségek újrafűtése is, ezért rövid ideig, szélesre tárt ablakokkal szellőztessen, a fűtést pedig közben állítsa minimumra.

Ne takarja el, vagy fedje le a fűtőtestet, mert így romlik a hősugárzás és a hőáramlás.

A radiátorokra, konvektorokra rakódott szennyeződés miatt több energia kell a fűtéshez, ezért tisztítsa rendszeresen a fűtőtestet.

Párologtasson rendszeresen, a párás levegőben egy adott hőmérsékletet melegebbnek érez.

Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár 30%-kal is megnövelheti a fűtés költségeit. A hőveszteség jelentős része a nem megfelelő nyílászárókon keresztül távozik.

Feleslegesen ne fűtsön, vegye le a fűtést abban a helyiségben, ahol nem tartózkodik! Minden 1 °C hőmérséklet-csökkentés kb. 5% fűtőenergia-megtakarítást eredményez.

Távfűtésű lakásokban célszerű az átalánydíjról áttérni a mérésen alapuló elszámolásra. Hőmennyiségmérő-felszereléssel szabályozhatja a felhasznált hőmennyiséget, azaz a fűtés költségeit is.

Hűtés

Az energiafelhasználás szempontjából az „A” jelzésű hűtőgép a legtakarékosabb, míg a „G” fogyasztja a legtöbb energiát. 2003-ban bevezették az „A+” és az „A++” változatokat is, amelyeknek további 25-45%-kal kisebb a fogyasztása.

A hűtőkészüléket tanácsos naptól, tűzhelytől, fűtőtesttől távol elhelyezni.

A hűtőszekrény leghatékonyabban akkor működik, ha a belső hőmérsékletet + 7°C-ra állítjuk (+5°C-nál már 15%-kal nő a fogyasztása.), a fagyasztóládában pedig -18 °C elegendő a tárolásra!

Rendszeresen tisztítsa a hűtő hátsó részén lévő géprészeket, a szellőzőnyílást hagyja szabadon!

Meleg ételt ne tegyen a hűtőbe, a fagyasztóba pedig előzőleg hűtőben lehűtött ételek kerüljenek.

A hűtést nem igénylő élelmiszereket (pl. felbontatlan konzerv) ne tárolja a hűtőben.

Ellenőrizze, hogy a hűtőszekrény ajtajának tömítése hibátlan-e.

A hűtő és fagyasztó ajtaját ne tartsa sokáig nyitva, és ne nyitogassa feleslegesen, mert sok meleg és nedves levegő kerül bele. Így nem csak az energián, hanem az ételen is spórolhat, és nem csak áramszámlája, hanem testsúlya is csökkenni fog!

A kihasználtságnak megfelelő űrtartalmú hűtőszekrényt/fagyasztót vásároljon.

A klímakészülék kiválasztásakor tartsa szem előtt, hogy mennyire zajos a készülék, hova kerül felszerelésre, és mekkora a villamosenergia-fogyasztása; valamint használata közben tartsa az ablakokat zárva.

Sütés-főzés

Csak akkor kapcsolja be a tűzhelyet, ha már valóban elkezdett főzni, és edény is kerül a tűzhelyre, feleslegesen ne vesszen kárba az energia!

Ügyeljen arra, hogy a gázláng ne érjen túl az edény szélén; elektromos tűzhely esetén pedig a főzőlap átmérőjének megfelelő méretű edényt használjon.

Fedje le edényeit főzés közben, így a hő az edényben marad és sokkal kevesebb energiára lesz szükség a főzéshez!

Amennyiben elektromos tűzhelyet használ, kapcsolja le a főzőlapot a főzés befejezése előtt, és használja ki, hogy a főzőlap még 5-10 percig meleg!

A forráspont elérése után takarékon főzzön!

A sütőajtót ne nyitogassa feleslegesen, mert ilyenkor nagy a hőveszteség!

Az elektromos sütőt akár már a befejezés előtt 5-10 perccel is kikapcsolhatja, hagyja dolgozni az “utóhőt”!

A tiszta égésnyílás és a szennyeződésmentes főzőlap a főzést is megkönnyíti, hiszen így adják át legjobban a hőt!

A hosszabb főzési időt igényelő ételeket célszerű kuktában főzni, ezzel 30-­40%-nyi időt és energiát takarít meg. Így az ételek csak gőzzel érintkeznek, így nem vesztik el vitamin- és ásványi só-tartalmukat sem.

Ha vannak háztartásában célkészülékek (pl. kávéfőző, tojásfőző), használja azokat, takarékosabb energiafelhasználást biztosít az egyes főzési műveletek során!

Kis odafigyelés

Az ablakon át besütő napsugár “besegít” a fűtésbe. Különösen jó segítséget jelent, ha a lakás déli fekvésű, és/ha van nyugati ablaka is. Télen engedjünk utat a fénynek, ez nem csak a hőmérséklet növelésére, de hangulatunk javítására is jótékony hatással lesz.

A nyári nagy melegben éppen fordított eljárást kell követnünk, árnyékolással gátoljuk meg a lakótér túlmelegedését. Így nem kell elektromos energiával hűtened a lakást.

Ezt az elevet felhasználják az energiatakarékosság érdekében a passzív házak tervezésénél a fekvés kiválasztásában és az ablakra szerelt, állítható zsalukkal.

Környezet-TUDATOSAN

Fontos, hogy ne ötletszerűen, hanem tudatosan, következetesen lépjünk ebben az irányban. Tartsd szem előtt, vedd észre és kalkulálj vele, hogy mennyi erőforrást használsz, milyen módon vagy hatással környezetedre.  Ennek megfelelő hozz döntéseket arról, hogy mivel utazol, milyen háztartási berendezéseket, készülékeket használsz.

Szállj ki az autóból!

A gyaloglás a közlekedés lassan feledésben merülő módja, amely amellett, hogy egészséges,  főleg nagyvárosi környezetben hatékony is lehet, miközben a környezet megóvásának is kedvez. Persze nagyobb távolságok megtételéhez választhatunk más, környezetbarát lehetőségeket is, a kerékpárt, vagy a tömegközlekedés igénybevételét. A lényeg, hogy mérlegeld a lehetőségeket és környezettudatosan dönts.

Ha mégis autóval utazol, tervezd meg ésszerűen az utat még a városban is, hogy ne fogyjon feleslegesen a benzin! Vezess lassabban, ezzel is csökken az autó fogyasztása, és az utazásod is biztonságosabb lesz!

Vásárolj helyi termékeket!

Helyileg termelt és előállított termékek vásárlásával, több módon is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez: a termék szállításához kevesebb üzemanyagot kell felhasználni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség és ráadásul még a helyi termelőket is támogatjuk!

Takarékos gépekkel takarékoskodj!

Az alacsony energia, vízfelhasználású háztartási eszközök árkülönbsége megtérül nem csak a csökkenő energia és vízszámlákban, hanem a csökkenő környezeti terhelésben is!

Ökológia lábnyom

Az energia megtakarítás és a környezetvédelem kéz a kézben jár. A megújuló energiaforrások használatának célja egyrészt az, hogy az energiatermelést olyan alapokra helyezzük, amelyek nem véges számban állnak rendelkezésünkre, illetve, hogy az minél kisebb mértékben jelentsen környezeti terhelést. A legzöldebb energia az, amelyet nem használunk el, ennél fogva elő sem kell állítani. Így a megtakarítás során csökken a környezeti terhelés az energiahordozóhoz való hozzájutás, bányászat, kitermelés során, és nem jön létre az a környezetszennyezés, a felhasználás, jellemzően erőművekben történő égetés során sem.

Mennyire terheljük a környezetet?

Minden egyes Föld lakó emberre a bolygó területéből 1,8 hektár föld jut, ez a mennyiség a lakosság számának növekedésével egyre csökken. A jelentős életviteli különbségek miatt a Föld ma még gondoskodik rólunk. Sajnos nagyon eltérő minőségben, hiszen amíg a világ egyes részein éhínség pusztít, addig máshol az élelmiszerpazarlás jelent gondot. Jelenlegi életvitelünkhöz már most a rendelkezésre állónál lényegesen több – 2,8 hektárnyi – földre lenne szükség. Ez úgy lehetséges, hogy az eltérő fejlettségű területek, egymástól eltérő életminőséget biztosítanak lakosaiknak, ezzel eltérő módon terhelik a környezetet.

Kiszámítható, hogy egy-egy társadalom, csoport, vagy egyén életviteléhez szükséges élelmiszerek, ruhák, iparcikkek előállítását milyen területű föld, mennyiségű  víz tudja biztosítani, mennyi földterületre van szükség az általa keletkező hulladék, szennyvíz elnyelésére.

Az iparilag fejlett, polgárainak magasabb életszínvonalat biztosító országok – köztük Magyarországgal – a bolygó adottságait nagyobb mértékben használják ki, szennyezik, mint a fejlődő országok. Az ökológiai lábnyom kiszámításával azt tudjuk szemléltetni, hogy ha a Föld minden lakója olyan szinten használná ki a Földet, mint a kérdőív kitöltője, azt mekkora földterület tudná biztosítani.

Tudatos vásárlással, hulladékkezeléssel sokat tehetünk a környezetvédelem érdekében, a Föld megőrzéséért az utánunk jövő generációk számára.

Ha kitölti a tesztet, egy becsült értéken keresztül képet kap arról, hogy ha a Földön mindenki Önhöz hasonló életvitelt folytatna, akkor összességében milyen mértékű földterületre lenne szükség.

ENERGIA TESZT

Töltse ki az alábbi tesztet, és adja meg nevét címét: az első 100 kitöltőhöz eljuttatjuk a saját háztartása energia hatékony átalakításának tervezését segítő kiadványt és egy ajándék tollat.

Ajándék toll és kiadvány!